Mindenkinek,aki ide téved:

A királyok méltósága,az angyalok tisztasága,a pásztorok egyszerűsége ragyogja be a karácsonyotokat és adjon erőt az új esztendőben.    :-)

Válasz a(z) 91-es üzenetre:
Köszönöm,hogy megosztottad velünk gondolataidat,látod ennyire egyszerű az egész.És milyen okosakat írtál.  :-)
Szerintem,aki ennyire pontosan meg tudta fogalmazni az érzéseit,bizony sokat tud a szerelemről.

A ki nem mondott és kimondott szavaknak valóban ereje van,de az én véleményem szerint nem szerencsés elutasítani azt,amire úgy érezzük nem az épülésünket szolgálja.
Nem ellenállni kell,hanem átengedni,"átfolyatni"magunkon,ezáltal is tapasztalni,érezni.
Tudod,az ellenségeinket is barátainkká tudjuk tenni,ha nem gyűlölködve,hanem érdeklődve tekintünk rájuk.
Megismerni,elfogadni,megszeretni.  :-)
Valahogy így lehet a jelenleg még nem szimpatikus érzésekkel is.
De lehet,hogy csak én gondolom így.  ;-)

Puszi

Válasz a(z) 90-es üzenetre:
Köszönöm Krisztina!  :-)

Egyetért a Vénusz és a Merkúr szülötte.  ;-)

Köszönöm a biztató válaszokat :-* 
A szerelemről nem sokat tudok, sajnos már régen nem volt benne részem. Nagyon felemelő,de egyben nagyon veszélyes,
mert ha nem az igazit találtad meg sokat szenvedhetsz.
Az biztos, hogy senki nem lehet boldog egyedül.
Inkább legyünk rövid ideig boldogtalanok mint sokáig áldozatok,az senkinek nem jó,de mindig legyünk becsületesek úgy talán kevésbé fáj.
MÁS:figyeljünk a gondolatainkra /ereje van/ csak a jót tartsuk meg azt tegyük magunkévá a rosszat utasítsuk el /megbetegít/ rombolja a lelket és a testet is

Válasz a(z) 88-es üzenetre:
Nem kell túl "okosakat" írni! Elég az, ha az őszinte véleményed megosztod másokkal, az elég okos lesz ;-)

Okoskodóból úgyis van elég, sőt, néha még sok(kk) is :-D

Válasz a(z) 88-es üzenetre:
Ne legyél kishitű ajkai fiú.   :-)

Kinek mi az okosság?Teljesen mindegy honnan nézzük,mindenki azt látja benne,amit szeretne.

Kedves hozzászólásodat köszönöm szépen és ha ismét erre jársz,szívesen látnánk,olvasnánk gondolataidat.  :-)

Szép hétvégét kívánok:

Vicus

Én nem tudnék ilyen okosakat írni de nagyon tettszett.

Még jó,hogy magammal továbbra is cserélem az eszmét   :-D 


Tudathasadás lenne?    :-P

Válasz a(z) 85-es üzenetre:

Ráadásul még igazi népművelő is vagy!  :-)

Mi van még a tarsolyodban?   :-P

Válasz a(z) 84-es üzenetre:
Jó pap holtig tanul!!! :-D

Válasz a(z) 83-es üzenetre:
Akkor te egy kincs vagy!   :-)

Tapasztalatom szerint nagyon kevés férfi használja jól a nyelvét.

.....hmmm,bocsánat,kicsit elméláztam.    :-P

Èn imádom kényeztetni a lányokat. Néha csodálkoznak is. De hát istenem! Olyan jó érzés. Direkt huzzom az aktust.  :-P Megbolonditom a nyelvemmel.ÀÀ
Valaki proba??? :-D

Válasz a(z) 81-es üzenetre:
Ez így igaz!   :-)


Minden napban ott van egy új lehetőség,egy érdekes,addig szokatlan helyzet.
Én azonban év végén is így fogok reagálni.  
Maradok a férfiaknál.  
Így jártam.   :-D

Puszi neked is.  :-)

Válasz a(z) 80-es üzenetre: ...két hónapja még én is ezt reagáltam volna...
szerintem örömet okozni jó, akár nőnek, akár férfinak! :-)
puszillak! ;-)

Válasz a(z) 79-es üzenetre:
Valószínűleg az én készülékemben lehet a hiba,esetleg nem haladok a korral. 
Nekem hasonló szituációban nem lány jut eszembe,hanem még egy férfi.Vagy kettő,netán három.   ;-)

Tényleg!
Micsoda világot élünk?!    :-D

Válasz a(z) 78-es üzenetre: Így értelek! :-) Tényleg van, akinél működik! Remélem kielégítik a kíváncsiságodat!

Én is hetero vagyok, de tegnap délután, miközben a partnerem nyalta a puncimat elképzeltem, hogy egy lány térdel fölém és én a punciját nyalom... valszeg ezért ötlött fel ez a kérdés bennem! :-) Illetve, akció előtt, amikor mondta, hogy nagyon szeretné kényeztetni a puncimat, mondtam, hogy nagyon megértem! :-D Micsoda világot élünk! (Ezzel lehet, hogy ki is egészítem a blogbejegyzésemet!)

Válasz a(z) 77-es üzenetre:
Szia Andih!
Csípem a humorodat. :-)
Fiúval,vagy lánnyal?  :-D
Full heteroként én csakis férfival,ezért számomra ez nem kérdés.

Vannak nagyon jó blog és fórumtémák;engem azonban ez fogott meg éppen az összetettsége miatt.

A gondolatod helyénvaló,kizárásos alapon nálam is így működik.  :-)

De vajon mindenkinél így van?   ;-)

Puszi
Vicus

Kíváncsi voltam, hogy mi "az örök kérdés", aztán megláttam a lábadat és eszembe jutott, hogy már jártam itt. Persze közben próbálgattam, hogy mi lehet az örök kérdés és az ugrott be elsőnek, hogy "Fiúval, vagy lánnyal."

A kérdés... Nem akarsz valami jobb témát felvetni? :-) Hogyan lehetne valaki más boldogtalansága árán boldog??????!!!! A kettő kizárja egymást!
Ez az én gondolatom! :-)

Válasz a(z) 75-es üzenetre:
Őrület,hogy a hollandok milyen csodákat tudnak megalkotni.  :-O
Csodálatosak a "boldog rózsák",és igyekszem sokat nézegetni őket,mert látványuk állítólag boldoggá tesz.
Meg kéne kérdezni Madonnát,mert az első csokrot ő kapta.  ;-)

Válasz a(z) 73-es üzenetre:

Az is szép :-)

Nálam a legújabb favorit a Hollandok által kitalált happyrose...imádom :-D :-)

Válasz a(z) 73-es üzenetre:

Köszönöm a képet,nagyon szép!!!!! :-)

És persze a hasznos információkért is köszönet ;-)

 :-)

!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/8/USRf_85e7cbf/46d6ef.jpg
Válasz a(z) 72-es üzenetre:
Szia!  :-)
Lila orgona:az elsöprő szeretet jelképe.
Tulipán:Tökéletes szerető.
Kék rózsa:Nem tudok róla semmit.  De szép!    :-)

Az én másik kedvencem is rózsák közül való,de az csak egyszerű kis vadrózsa.


Derűs hetet neked is.   :-)

Vicus

Válasz a(z) 71-es üzenetre:

Szia! :-)

Szép virág...az Én kedvencem a kék rózsa,a lila orgona,és a tulipán :-)

Szép napot mindenkinek :-)

Jade/ Niky :-)

!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/8/USRf_85e7cbf/f45e63.jpg
Válasz a(z) 70-es üzenetre:
Mindenki a saját háza táját ismeri a legjobban. 
Meg a kertész.    :-D
 

Küldöm kedvenc virágomat,mosolygós,vidám napot kívánva.

Válasz a(z) 69-es üzenetre:

Nem  hinném,hogy ez lenne :-P DE csak haza tudok beszélni :-P
Ő képzelt többet magáról mint aki valaha is lehetne :-)
Csak tudod amikor szerelmes az emberlánya nem vesz észre sok mindent :-(

Válasz a(z) 68-es üzenetre:
Szia!   :-)

Nem biztos,hogy önmagát ismerte félre az a bizonyos társ.  ;-) Lehet,csak nekünk voltak túlzottak az elvárásaink,amiknek már nem tudott,vagy már nem is akart megfelelni.
Tűrni?
Lehet lázadni,lehet tűrni,de van egy arany középút szerintem:a *tolerancia*
Én elfogadom őt a hibáival együtt,ő pedig tolerálja az én hibáimat.  
Ideális esetben.   :-D

Válasz a(z) 67-es üzenetre:

S mi van akkor ha saját magát ismeri félre a társ?? :-O
Azt hiszi többre is képes pedig bizonyításilag dehogy?? :-O
Meddig türjük el?? :-O

Válasz a(z) 66-es üzenetre:
Szia,köszöntelek a fórumban.    :-)

Minden kapcsolat változik,s benne mi is.Pedig pont a társunk nem tehet arról,hogy olyat vártunk el tőle,amit ő nem tud teljesíteni.
Ha a társam szép,jó,hibátlan,becsületes,szinte tökéletes személyiségét vagyok hajlandó meglátni,akkor csak azt is fogom megkapni.
Tehát az az ajtó nyílik ki,amelyiken bekopogtam.   :-D


Üdv.
Vicus

Válasz a(z) 60-es üzenetre: Szerintem jó színészek nincsenek, csak nekünk vannak elvárásaink és az elvárásaink képére próbáljuk formálni a szeretett férfit.

Válasz a(z) 64-es üzenetre:
Szia kedves Tanárnő!
Köszönöm a kiegészítést a hormonokkal kapcsolatban,tudom,hogy akit igazán érdekel,biztos alaposan utánanéz.  :-)

A Vörös Oroszlán Szepes Mária monumentális ezoterikus életműve.
Hitelessége írójában rejlik,ő az az ember aki a szívével gondolkodik és az agyával érez.
Már nem fizikai valójában van köztünk,Ő örök.
A könyv első kiadása 1946-ban történt.1947-ben az államosítás után bezúzták,elégették ezt a könyvet is.De nagyon jót tett neki.Úgy épült fel a hamvaiból,mint a főnixmadár.

Örök emberi problémákat vet fel és azok megoldását kínálja.
Ha eljön az ideje,téged is megtalál,és akkor már nemcsak a vége fog érdekelni.  ;-)
Akkor pedig már meg is találtad a kérdésedre a választ.
:-)
Tartalmas,szép hetet kívánok.
Vicus

Válasz a(z) 62-es üzenetre:
Sziasztok!

A 3 boldogsághormon: 
A dopamin a szerelem érzése, boldogság hormonja.
Az oxitocin az ölelkezés hormonja.
A vasopresszin pedig a hosszútávú, hűséges kapcsolatokra jellemző (az egereknél).Embereknél nincs egyértelmű összefüggés. Vajon ennek mi lehet az oka? 

Amikor kihűl a szerelem, mert elfáradunk a szexben, ami nem természetes, csak megszokott, társadalmilag elfogadtuk, beletörődtünk jelenség. Nem termelünk elég dopamint.
Ha kihűl a szerelem szexuális bioenergetikai része, akkor csökken az ölelések száma, ebből kifolyólag az oxitocin is csökken. 
Ha már nem úgy szerelmeskedünk és nem úgy ölelünk a hosszútávú kapcsolatnak nem nagy esélye van, a vasopresszin is kilőve, pedig természetes vérnyomás csökkentő. 
A szervezetünk megfelelő működéséhez sajnos elengedhetetlen a szexualitás minősége és mennyisége. 
Tudom, hogy ez a technikai hangvétel nem kedvez látszólag a romantikus érzületnek, viszont elengedhetetlen tudás. 
A romantikától, erotikától, szerelemtől nem fog a hímvessző stabilabban állni, sem nem lesz kitartóbb. 
A korai magömlés nem a fékevesztett vágyak hatása, hanem a kontrollálatlanság eredménye. 
Egyszerűen nem ismerik a férfiak saját magukat és a nők sem őket (legtöbbször magukat sem).

Beleolvastam a Vörös Oroszlán végébe.
Ez valamiféle jóslat, van látói hitelessége, azaz van alapja, ami szerint íródott?
Vagy csak fikció? 

Én hiszek a lélekben, hogy létezik bennünk egy szeretetet ismerő részünk, ami tiszta. Hiszek a szenvedésben, amiből pozitív gondolkodással kimászva erősödünk és tisztulunk. Hiszem, hogy mások is küzdenek nap mint nap önmagukkal az értékítéletükkel, a hamisságaikkal, a jóságaikkal.

Még mindig az a kérdésem , hogy lehetünk boldogok, mitől leszünk boldogok?

Válasz a(z) 61-es üzenetre:
Tapasztalok,tehát vagyok.   :-)

Kellemetes hetet kívánok mindenkinek.   :-)

Vicus

Válasz a(z) 60-es üzenetre: 
A szerelem vak!  :-)
Nem mi vagyunk a hibásak,hanem a dopamin,az oxitocin,meg az a fránya vazopresszin!  :-D
Akár két és fél évig is inaktívvá válik az agyunk azon része,amely a negatív érzelmekkel hozható kapcsolatba.De ez a fajfenntartás szempontjából állítólag nagyon fontos.

Fene vigye el,szerelmesnek lenni akkor is jó!   :-D

Válasz a(z) 60-es üzenetre:


Igen így van....tapasztalat... :-)

Szép estét mindenkinek :-)

Niky :-)

Válasz a(z) 56-es üzenetre:Igen sajnos vannak! de szerintem mi is hibásak vagyunk már ha lehet hibának nevezni,amikor nagyon szeretünk  nem mindig látjuk meg az igazi ént csak amit megakarunk látni és bizony később ez lehet csalódás!

Válasz a(z) 58-es üzenetre:

Talán ő is "fórumozott" a kocsmákban.  :-D
Marlow,Siller....ilyen illusztris bloggerektől nem is tanulhatott mást.   ;-) 

Szép napot!   :-) 
Vicus

Válasz a(z) 57-es üzenetre:

Mindig is tudtam,hogy ez a Shakespeare tud valamit :-D ;-)

Válasz a(z) 56-es üzenetre:
"Színház az egész világ.
És színész benne minden férfi és nő:Fellép s lelép:s mindenkit sok szerep vár Életében."


"Mit a csel rejt,kifejti az idő.
A képmutató kudarcot vall utóbb."
/Villiam Shakespeare/

Valamit nagyon tudott a Mester.   :-/

Válasz a(z) 54-es üzenetre:

Oké,tegyük fel,hogy nincs másik "énje"senkinek...viszont akkor nagyon jó színészek vannak :-D

Válasz a(z) 53-es üzenetre:
Hú de ismerős,amit írtál. Igen,sírni magányosan,hogy ne tűnjünk sebezhetőnek,vagy ne a gyerek előtt,hogy ne ijesszük meg,vagy ne a család előtt,mert ugye a mi bajunkat nem rakhatjuk más vállára.
Aztán csak rakódik,rakódik,mi pedig csak azt vesszük észre,hogy orrunk bedugul,hangunk bereked,gerincünk egyre többet fáj.
Megérünk egy bizonyos kort,szeretném hinni,hogy ezzel kissé bölcsebbé is váltunk,és rájövünk,hogy nincs mit szégyellni a könnyeinken,esendőek vagyunk mi is.
De éppen ezért leszünk hitelesek és emberiek.

Puszi
Vicus

Válasz a(z) 51-es üzenetre:
Szerintem nekünk is,és társunknak is egy énje van.Mi csak felruházzuk különféle tulajdonságokkal,hogy mit szeretnénk látni belőle,azt úgyis magunk döntjük el.
20 év együttlét után is ugyanazok vagyunk és párunk,társunk is ugyanaz,csak már nem akarjuk meglátni a jó tulajdonságokat,esetleg már nem is vagyunk kíváncsiak rá.
Van egy találó mondás egy népszerű női magazinban,és itt Polison is van egy nagyon kedves nőismerősöm,akivel egyetértünk a következőben:
Meg kell tanulnunk vágyakozni azután,ami a miénk......

Mert lehet,hogy holnap már késő.

Szép hétvégét neked is.
Puszi
Vicus

Minden emberben van feszültség, bánat,olykor fájdalom és ha nem  vezetjük le csak őrlődünk benne. Van akinél a sírás vált be mint ilyen és utána megkönnyebbül.
Mindig voltak olyan filmek amit megkönnyeztem, de a magán életemben régebben nem sokat sírtam, mert ugye kemény nő vagyok én, legalább is soha nem úgy, hogy más is lássa.
Ma már tudom, nem szabad szégyellnünk a könnyeinket, nem a gyengeség jele, hanem az érző lelkünké!

Válasz a(z) 48-es üzenetre:

Sokszor erösebbek vagyunk,mint azt mi magunk valaha is gondoltuk volna ;-)

Szép 7végét :-)

Válasz a(z) 48-es üzenetre:

Egyet értek veled...bár ilyenkor azért azon is elgondolkodik az ember,hogy vajon melyik énje is lehet a valòdi aki volt,akiben hitt,vagy akivè lett...? :-)

Jò èjt mindenkinek! :-)

Niky :-)

Válasz a(z) 47-es üzenetre:
Én is erről tudtam sokáig,amíg az említett tanulmányt nem olvastam el.   :-)
De nem zavart össze a sokféle információ,majd én kikísérletezem melyik is fedi a valóságot.    :-)

Válasz a(z) 46-es üzenetre:
Bruce Villis bácsi nagy hatásvadász,azt tudjuk.   :-)

Rám a Keresztapa trilógia és a Zeffirelli filmek vannak ilyen hatással.

Válasz a(z) 45-es üzenetre:
Ezt hívják tartásnak Niky.  :-)

Szerintem majdnem mindenki megtapasztalta az életében azt,amiről írtál.
Talán az ember olyankor magát siratja,de ez nem baj,hozzátartozik az élethez.
Ha megsiratunk valakit,az azt jelenti,hogy fontos volt nekünk,mert nem mindig volt olyan,mint amivé vált...
Mert,ha olyan lett volna,hát észre sem vettük volna.   :-)

Egyébként olvastam,hogy a sírás nagyon jót tesz az egészségnek,izomlazító,csökkenti az stresszkeltő hormonok termelését,és infarktusmegelőző hatása is van  :-)

Válasz a(z) 38-es üzenetre:

Én pl.minden egyes alkalommal tudok sírni az Armageddon című filmen :-D :-(

Mikor anyukám nem engedett el anno a disco-ba akkor is tudtam sírni(aztán mikor rájött,már nem hatotta meg :-D )...több féle sírás van...pl.ha ideges vagyok,és jönnek a könnyeim,akkor már a robbanás határán vagyok... :-D

Én azt mondom sírni tudni,és merni kell,nincs abban semmi szégyellni való ;-)

Szép napot :-)

Niky :-)

Válasz a(z) 43-es üzenetre:

Én sem vagyok egy panaszkodó típus,de néha azért jó ha valakinek el tudjuk mondani gondunk-bajunk... a minap mikor valaki megtudta mi történt velem pár hónapja...ezt mondta: "Nem is látszott rajtad semmi"...mondtam neki,azért,mert engem ne sajnáljon senki,de akik a közvetlen közelemben vannak,látták mikor mély ponton voltam,és ott sírtam ahol senki sem látott...mára már tudom,ott sem szabadott volna...mert egy könnycseppet nem érdemel! :-(

Szép napot mindenkinek :-)

Niky :-)

Válasz a(z) 42-es üzenetre:
Látod erről beszéltem.   :-)
Kicsit nehezen,de megértettem a gondolatmenetedet.

Az én hitem a Vörös Oroszlán.....és a hozzá képest jelentéktelen saját lényem.

Szép estét neked.

Válasz a(z) 41-es üzenetre:
Szia Aga! 
Részvétem édesanyád elvesztése miatt.Ismerős a helyzet,amiről írsz.
Sírni lehet valakiért,de nevetni nem....
Sírni általában magunkban,magányosan szoktunk,míg a nevetéshez kell egy közösség,és általában ragályos is.

Nem tudom melyik könnyebb:ha szétáztam a könnyeimtől,vagy amikor belül zokogok és mégis mosolygok.

Druszámnak egy fültővakarás!   :-)
Szép estét.
Vicus

Válasz a(z) 37-es üzenetre:
Létezik egy belső kódunk, amik szerint szerelmes filmeket készítünk és ha megnézzük még jól is érezzük magunkat tőle, mert rejtőzik egy remény a társaskapcsolati boldogság lehetősége. A boldogság a hasonló rezgésű emberek, lelkek egyesülésére készíti fel a résztvevőket. 
Ha elégetetlenség, bánat, hiányérzet és keserűség hatja át szívünket az elmúláskor, akkor hogyan tudnánk a szeretet szintjén feljebb kerülni.
A lelkünk megreked egy szinten, de akár fejlődhetne és gyarapodhatna is.
Nem akarok hinni a végleges elmúlásban, hinni szeretnék abban, hogy a lélek egy körforgásban van, már kezdem érten, hogy miért spirál alakú  a lélek útja az életeken át.
A boldogságunkra szükségünk van és hogy boldognak érezze valaki magát velünk, általunk. 
Ez az egyesülés, a csatlakozás alapja.

Válasz a(z) 39-es üzenetre:
Szia Szaffy.
(a lánymacskámnak is ez a neve.)Plussz neki is majdnem olyan szép a lába mint neked. :-D 
Na most komolyan.
A furcsa az hogy ujra kellett "tanuljak"sirni. Anyám amikor meghalt akkor sem sirtam nagyon. Nem azért mert nem szerettem,hanem itt belül sirtam. De ott nagyon. Idő kellett hogy ujra sirni tudjak.De azért akármilyen"egészségtelen vagy egészséges"de sirni néha jó. Nemde? ;-)

Kedves fórumozók!
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat,mindenkinek nagyon szép napot kívánok.
Sziasztok
  Vicus
   :-*

Válasz a(z) 35-es üzenetre:
Mi anyák vagyunk a hibásak ebben,rosszul neveljük fiainkat.   :-(
Pedig köztudott,hogy a fiúmagzatoknak nagyobb a sérülékenysége.
A stressz pedig sokkal jobban megtépázza a férfiakat,mint bennünket nőket.
Van egy tanulmány,miszerint nagy tévedés az,hogy a sírással szervezetünk megtisztul,mert ha így lenne,kitűnően éreznénk magunkat utána....Nem lazul el a testünk a sírás után,ugyanis a szervezetünk a zokogás alatt sorozatos ingereknek van kitéve,és ezt pedig nem nevezhetjük lazításnak.Az sem igaz,hogy a könnyeink által méreganyagoktól szabadulunk meg,tehát más alternatíva után kell néznünk./Sírás helyett nevetés?/
De aki már látott és hallott szívből jövő,férfisírást,soha el nem felejtheti......

Válasz a(z) 36-es üzenetre:
Szia Niky.
A kérdésed öszetett de megprobálok válaszolni mint férfi. Legalább is annak érzem magam. :-D 
Gyermekkoromban a nagyapám és az apám arra "tanitott"hogy kimutatni az érzelmeket a puhányság jele. Mi férfiak nem szeretjük felhivni magunkra a figyelmet bármilyen érzelem kimutatásakor.Nehogy félreértsd hogy ti nők igen. Sok barátom mondja hogy néha ugy viselkedek mint a kislányok. Pl. A tv-ben ha látok egy szomorú riportott elsirom magam. Vagy amikor a lányom első lett egy táncversenyen,elsirtam magam. De az a furcsa hogy egyből megprobáltam "takarni" Hogy nézz ki ha egy férfi sir!!?
Ma már ez nem érdekel. Ha kell sirok,ha kell mosolygok.
Ki kell mutatni az érzelmeket!!!Bár a szomoruságot mindig megprobálom palástolni. Sajnos nagyon ragados érzelem.!!

Válasz a(z) 34-es üzenetre:
Kedves Tanárnő!
Az összes fórumban található összes hozzászólásodat elolvastam,amióta jelen vagy.Igazán megosztó személyiség vagy,én pedig kedvellek,sok dologban egyetértek veled,bár néha nehéz volt kihámozni a mondanivalódat az információáradatból,de a lényeget mindig megtaláltam,amire én kíváncsi voltam.
Te a szex fogadatlan prókátora vagy,kapsz hideget-meleget egyaránt.Fáradhatatlanul hirdeted az igét,és nem adod fel.Ez tetszik benned.
Ezért is érthető,hogy a boldogság forrását te a párkapcsolat szemszögéből próbálod definiálni,és igazad van,mert ahogy már én is írtam,egyedül nem lehetünk boldogok,kell hozzá egy társ,egy másik ember.
De egy kérdésem lenne.Idézlek:Hol van az a beígért,életünkben megvalósítható,elérhető boldogság?
Lehet,hogy én voltam rosszkor,rossz helyen,de én nem részesültem ilyen ígéretben.

Az elmúlástól már régen nem félek,sőt ha eljön az ideje,én önző módon magányosan szeretném átlépni az ajtót.
Úrinő módjára,méltóságteljesen,hogy észre se vegyék és ne keltsek űrt magam után.  :-D
42 évesen pedig nem a semmi közepén vagy,hanem most találtál rá az utadra.  :-)

Válasz a(z) 35-es üzenetre:

És miért nem?Szégyen a sírás?Szégyen az érzések,érzelmek kimutatása?Legyen az öröm vagy bánat?

Niky :-)

És a legfurcsább hogy a férfiak sokkal törékenyebek.
Csak nem merik kimutatni az érzéseiket.
"Születéskor a férfiaknak bizonyára pont anyi könnycseppet osztanak ki,mint a nőknek. Mivel azonban nekünk tilos könnyet ejtenünk,jóval a nők előtt halunk meg;a szivünk felmondja a szolgálatot,a vèrnyomásunk az egekig emelkedik,vagy a májunkat felfalja az alkohol,mert nincs rá mód,hogy bánatunk tava tuláradjon.Mi,férfiak,azért halunk meg,mert nem áztatja elég könny az arcunkat. Legyen az öröm vagy bánat könnyei." :-/